2013. október 21., hétfő

Szép őszünk van!

Sok újdonság nincs. Felnőttek a pulykák.

Így néz ki a felnőtt bronzpulyka kakas.

 Feri renoválta a jurtát. Matyó felmászott a létrán Feri után.

Ma a kerítés mellett egy csíkban csicsókát ültettem a baromfi udvarban. Ez nyáron természetes sövény lesz, ősszel meg élelem az állatoknak. Megtalálják, felismerik és maguk kaparják ki. Önetető.
Dió és mandula szedés, törés szezon van.



2013. augusztus 4., vasárnap

Lekvár

Miközben alig várom, hogy eljöjjön a befőzés ideje, a befőzést mégis spórolósan oldom meg. Az én saját energiámmal spórolok.
Leírom a lusta kertészkedésem után a lusta lekvár készítésemet.
Este a száraz lábost ecettel kiecetezem, beleöntöm a mosott magozott gyümölcsöt, majd NEM KEVER MEG. Kb 10 kg gyümölcs kell ahhoz, hogy egész éjjel mehessen. Nagyon kicsi lángra rakom. Így megy egész éjjel. Reggelre bebarnul a teteje és úgy látszik a leve, mint a képen. Nem keverem meg, hanem merőkanállal lemerem a levét. Elég sok lesz. Ez egy tömény nem rostos gyümölcslé. Félreteszem. Mikor már kész a lekvár, ezt is befőzhetem cukorral ivólének.
Vissza a lekvárhoz. Megy alatta a kicsi láng, már nagyon sűrű. Beleteszem a cukrot és elkeverem. Belekeverem a barna tetejét is. Alatta a kajszi megtartja a gyönyörű sárga színét. Innentől folyamatosan kell kevergetni. Mikor már nagyon rotyog, üvegekbe teszem. Ennek is több variációja van. Én az utóbbi időben vizes dunsztot csinálok. A lekváros/befőttes üvegeket egy nagy lábosba teszem és nyakukig felöntöm vízzel. Nagy lángot gyújtok alájuk és így forralom. A csavaros tető ilyenkor már rajtuk van, a celofánt a vége felé teszem rájuk. Kiveszem a vízből őket és hagyom hamar lehűlni.
Nagyon szeretem ezt csinálni. A legveszélyesebb része a kevergetés. Ilyenkor néhányszor rámfröccsen a forró lekvár. Pont ezért hagyom éjszaka magára. Csinálja meg magát! Nekem ne kelljen órákig ott állni mellette és a végén még meg is égni!
Nemsokára jön a szilva befőzés. Nagyon jó lesz! Ezzel a módszerrel készítettem már cseresznye és meggy lekvárt is. Azok is jó sűrűek lettek, csak az összekötő anyag hiányzott belőlük.
Továbbra is minden jót kívánok!
Kamilla

2013. július 20., szombat

Spanyol viasz --- első "permás" nyár

Idén nyáron újra feltaláltam a spanyol viaszt. Azt már tudtam, hogy a baromfiaink egy év alatt nőnek fel és soha nem lesz olyan puha a húsuk, hogy rántott csirkét készíthessek belőlük. Ha bort kellene hozzájuk választani, a fehér szóba sem jöhet. Minimum a rozé.
De.
Arra csak most jöttem rá, hogy a zöldséges kertem is ugyanígy működik. Nem lesznek olyan korán, olyan nagy és olyan külalakú zöldségeim, mint amire gondoltam. Olyanok lesznek, mint amit az adott föld minden évben adni tud. Csak úgy lesz nagyobb, szebb, ha kívülről adok hozzá valamit. Az a kérdés, hogy mit és mennyit adok hozzá.
Szeretném a kőolajat és a mérgezett vizet elkerülni. Marad a takarásos gazdálkodás. 
A következő képen a karalábét palántának vettem. Egyszeri gazolás, semmi egyéb mellett ilyen lett.
A paprika így nézett ki június végén.
Közelebbről jobban néz ki.
A paradicsom már jóval jobban bírja a nomád körülményeket. Őket sem locsoltam, de odafigyeltem a palánták kiültetésénél. A palánta csúcsát hagytam csak a föld felett. A többi a földbe került és így sokkal nagyobb gyökérzete lett. A fajta is jó. Nem kapható kereskedelmi forgalomban.
És végül egy kép a bronzpulyka pipiről.
Már újabb tojásokon ül az anyja. Nem is tudom mi lesz velünk. Van egy felnőtt pár, 8 ekkora és 12 tojás a tojó alatt. Vendégeket kell hívnom:-)

2013. május 15., szerda

Borsó - folytatás

Íme az első permás (takarásos) év tavasza. A borsó takart földre került. A második filmen vannak már takart és ásott takart földek. Én jónak ítélem a folyamatos takarást. Nemcsak a veteményesben takarok. A fákat is körbetakarom. Idén így fordult termőre több gyümölcsfa. Egészen pontosan 7 fa.



2013. április 3., szerda

Húsvét

Hagymahéjjal festettem, alkoholos filccel hímeztem.

A húsvéthoz különösen kapcsolódik az imádkozás. Én a napi rutinba a reggeli és az esti imát tettem be. Az ima szövege részben kötött, részben az általam megfogalmazott gondolatokról szól. Ezek a gondolatok idővel változnak, de azért elég sokáig ugyanazok. Az ima erejét az érzelmek adják, a szavak csak engem segítenek a ráhangolódásban. És itt elérkeztünk egy általános problémához. A rutinhoz. Ilyenkor a szöveg átcsúszik a szívből a fejbe. Az imát ugyan elmondtam, de erejét veszti. Kitaláltam erre egy módszert. (Gondolom a spanyol viaszt találtam fel.) A módszer az, hogy az ima egy témakörére gondolok. Semmi szó, gondolat nincs a fejemben, csak az érzelmemet figyelem. Érzelmi imádkozás. Persze jönnek szavak is és gondolatok is, azokat félretolom. Csak az érzelmemnek adok helyt. Egy darabig jól is ment. Működött! Aztán az egyik témánál egy teljesen más érzelem alakult ki, mint ami a fejemben volt. Valamihez az örömöt, a boldogságot társítottam a fejemben, az érzelmem viszont a szorongás volt. Mikor ezt észrevettem, jött a KÉTségbeesés. A szép rózsaszín világom szétesett.
Ezt az érzelmi imát ettől függetlenül folytatom. Keresem az utat a rózsaszín világom felé. Másképp fogalmazva szokom a realitást, de igyekszem javulni. Egyre inkább felismerem az Isteni törvényeket, így egyre könnyebben megyek az úton arra, amerre szeretnék.

Kicsit magvas lett az utolsó mondat. Ennek örömére ide teszek egy rövid felvételt az UFO baromfiról, vagyis a pulykáról. A gyöngytyúkhoz hasonlóan a pulyka is fura. A kakas csőrén lóg le az a lebernyeg, amitől alig tudna enni, de megoldja. Amikor eszik visszaszívja egészen egy-két centiméteresre. A feje különösen kék színű. A bögye fölötti lebernyege általában fehér. Kivéve az izgatott állapotot, amikor is tűzvörös. Ilyen izgatott állapotban levegőt nyel a bögyébe, amit aztán furán kipöfög, mintha dobolna. A kacagó hangja is nagyon érdekes.
A tojó sokkal egyszerűbb. Szinte besimul a tyúkok közé.
Ezen a kis videón az egy hete nálunk élő bronzpulyka pár látható. Az érdekessége még, hogy március 26-án ekkora hó volt. 
Szép tavaszt!




2013. március 12., kedd

Borsószem királylány

Mivel ezt a blogot zömében közeli ismerőseim látogatják, felteszek egy kisfilmet, ami akár ciki is lehet számomra. Vállalom a bukás lehetőségét.
Tavaj találkoztam a permakultúrás gazdálkodással. Hamar rájöttem, hogy mennyire nekem való a rendszer. Végre nem kell kertészként mindig a természetes folyamatok ellen harcolnom ásással, kapálással, gazolással, stb. Azt is hamar megtudtam, hogy nem egy külföldi jövevény valami ez, hanem olyasmi, amit mindenhol alkalmaznak anélkül, hogy elneveznék. Gyengébb minőségű helyen nem is teremnek máshogy a növények.

A filmhez annyit teszek hozzá, hogy most két hete készült a film, tegnap kimentem, hogy elvékonyítsam a leveleket a borsón. Vékony réteg levelet hagytam rajta. Amit leszedtem, azzal a paradicsomnak készítettem elő a talajt. Érdekesség lehet néhányotoknak, hogy elég sok diólevelet is kiszórtam. Az alatt is és mindenhol szépen elkezdett CSÍRÁZNI a borsó.
Dughagymát is rejtettem el a borsó mellé, az is elkezdett gyökeresedni. Kicsit lassabb a folyamat, mert talajt kell találnia mielőtt csírázni indul. Ezért rakok a földbe is dughagymát. Az idő miatt. Talán lefilmezzük azt is. Jó mozizást!



2013. február 18., hétfő

Hunor

Ő Hunor. Neki kívánok szerencsés, boldog életet. Felelős értő gazdát, falkavezért, egészséget, szabad futkározást, hempergést, jó evéseket! Napozást, árnyékban pihenést.


2013. január 21., hétfő

Megbocsátás

Szerintem a megbocsátás nem jelenti azt, hogy:

- felmentem a vétkest a hibája alól,
- egyetértek azzal amit tett,
- elfelejtem a tettét, ami nekem igenis fáj,
- ezen túl minden úgy megy tovább, mint régen,
- ezen túl is megbánthat, nem fogok védekezni.

Szerintem az, hogy megbocsátok azt jelenti, hogy nem hordozom tovább magamban a haragot feléd, aki megbántottál.  Én felszabadulok a te vétked alól.



Szerintem a bocsánat kérés azt jelenti, hogy segítek neked abban, hogy ne hordozd tovább a haragot.

És a bocsánat kérés nem jelenti azt, hogy magamnak megbocsátottam. 
 

2013. január 14., hétfő

Újra itt a tél

Fel akartam rakni egy nagyon jó regölést, csak nem találom a zsinórt a letöltéshez! Van két ének is, azok is a diktafon fogságában vannak. Addig marad a fényképezőgép.
Első képen sütés előtt a beigli. Nem foglalkoztam recepttel, összegyúrtam fehér lisztet teljes alakor liszttel, tojással, zsírral, vajjal, ledaráltam a mákot és készen is lett. Mivel nem vettünk boltit, ez volt a legfinomabb.


A következő képen a szentistváni közös karácsony látszik. Szándékosan nem látszanak az arcok. Nagyon jó volt az összejövetel! Tüzet is raktunk, pont onnan fényképeztem.


Újra konyha. Ez a kép sikerült a legjobban.

MATYÓ

Matyóról lesz még szó. Most 3 hónapos, a Szentendrei Árvácskák menhelyről való. Egyenlőre szoba-lakó. A következő képeket karácsony napján készítettem. Erős köd volt nagy széllel. Ez lett belőle.




Lassan hagyomány, hogy telente havon járok. Pont ma jó sok hó esett, de nem akartam ugyanolyan filmet csinálni, mint tavaj és tavaj előtt. Film lehet, hogy lesz, nem ígérem, egyenlőre csak szavakkal buzdítok mindenkit: járjatok havon!

Még egy dologgal jelentkezem. Kézimunka. Tele vagyok összement gyapjú pulcsival. Elkezdtem őket feljavítani. Még nem fényképeztem le. Igyekszem megtenni. És varrtam pár bélelt függönyt az ajtók és ablakok elé. Az ajtók elé farmerből, az ablakok elé világosat. Az biztos, hogy ha benyúlok mögéjük, sokkal hidegebbet érzek.

Minden olvasómnak kívánok egészséget, békességet, kedvességet! Hej regő rejtem ...