2012. október 24., szerda

Birsalma sajt

Lefényképeztem a készítés menetét. 
A kávé is része a jó hangulatnak.
A birsalmákat a Piroska nénitől kaptam, hála legyen érte!

Kicsit darabos és nem túl kemény. Nekem elég volt a kavargatásból. Majd megszikkad maga.
Felhasználtam az összes tányért. Laposat és mélyet egyaránt.
Ezt az egy tányért pár nap múlva fényképeztem le.
Ezt a legutolsó képet akkor csináltam amikor már majdnem kivehető volt a tányérból.
Szikkadás közben elfogyott két kistányérról. Érdemes volt csinálni!

2012. október 20., szombat

Savanyú káposzta

Itt az idő! 
Ezen az első képen egy hagyományos cserépedényben van a lesózott káposzta. Az ötlet csak annyi, hogy az edény saját cserép teteje nem zár légmentesen, ahelyett egy üvegedényt raktam körbeöntve vízzel.
A következő képen 4,2 l-es üvegben van a káposzta. Jól letömködve 4 kg fér el. Az első egy-két napon nem szabad erősen rázárni a fedelet. Ekkor nyomja ki magából a levet. Azért is van alatta tálca. Később rá lehet csavarni de akkor se túl erősen. A légmentesség úgy is megvan. Az üveg felület miatt jól látható a káposzta, a kis mennyiség pedig azért jó, mert nem kell az egészet megbontani.
A következő ötlethez nem rakok képet, mert most nem készítettem olyat. Ez a szemetes zsákos eljárás. Ezt bármekkora méretben el lehet készíteni. A fekete zsák is jó. Az előnye, hogy a zsák száját könnyen be lehet tekerni légmentesre. 50, vagy több kg-al is működik. A kis hátránya, hogy a zsák száján maga is kinyomja az elején a levet, de mi is minden tekerésnél kicsit kinyomjuk a levet így tudva hogy légmentesen zárjuk. Ez persze irtó büdös lesz. Letörölhetjük, de akkor is van szaga, mert a zsákot egy vödörbe, üvegbe, edénybe, hordóba, vagy akármibe tesszük a tartás végett. Ami oldalt lecsorog, az ott is marad.
A következő kép egyszerűen az üveges káposzta közelről.